Térkép - Novigrad (Zára) (Novigrad Općina)

Novigrad falu és község Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Paljuv és Pridraga települések tartoznak hozzá.

A mai novigradi vár helyén már a bronzkorban erődített település állt, amelyet az illírek egyik törzse a liburnok építettek. A vár és a település a római korban, majd később a horvát betelepülés (7. század) után is folyamatosan lakott volt. Ezt igazolják a különböző leletek és korabeli épületek, különösen a templomok. A korai keresztény épületek egyike volt a 976-ban lerombolt bencés apátság, mely Szent Pál vagy Szent Katalin tiszteletére volt szentelve. A római erődítményt 1220-ban újjáépítették és Castrum Novumnak azaz új várnak nevezték el. Róla kapta nevét a mai település. 1282-ben Juraj Gusić (Kurjaković) korbavai nemes itteni birtokainak védelmére a várat megerősítette.

Vára 1358-tól a zárai béke értelmében királyi vár lett a horvát bánok igazgatása alatt. 1386-87-ben itt őriztette a lázadó Horváti János az elfogott királynékat I. Lajos második feleségét Erzsébetet és lányát Máriát. Erzsébetet 1387 januárjában itt fojtották meg, de még ez év június 4-én a velencei flotta segítségével a várat elfoglalta Zsigmond király vezére Frangepán János vegliai gróf és a királynőt kiszabadította. A fogoly királynék által hímzett díszes miseruha ma is megvan, a plébániatemplomban őrzik. 1407-ben a záraiak foglalták el Nápolyi László számára, aki 1409-ben Dalmáciával együtt a velenceieknek adta el.

A török a 15. század végén és a 16. század elején kétszer is megtámadta, de ennek ellenére meg tudta őrizni lakóinak biztonságát. 1526-ban a várnak és az alatta fekvő településnek 1054 lakosa volt. 1551-ben itt írták meg a Novigradi törvénykönyvet az óhorvát szokásjogok gyűjteményét. 1571-ben Ferhát pasa boszniai szandzsákbég sok katonával és ágyúval ostromolta a várat, de bátor védői Luka Halaburić kapitány vezetésével kitartottak és a török sereget meghátrálásra kényszerítették.

1633-ban Francesco Erizzo velencei dózse a helyiek megelégedésére rendeletet adott ki, melyben felmentette őket az állami adók, a tulajdonképpeni tized fizetése alól, mivel a török határ közelsége miatt nem tudták megművelni földjeiket, továbbá hogy meg tudják újítani plébániatemplomukat, amely rossz állapotban volt és hogy sebészt fogadhassanak. A tized akkor 200 dukátot tett ki, a templom kijavítása 50 dukátba, sebész tartása pedig egy várbeli katona éves zsoldjába került. 1647-ben a Leonardo Foscolo vezette velencei hadak felszabadították Novigrád környékét a török uralom alól. 1662-ben a Bribirski Mostina melletti Otresnél a törökkel vívott harcban számos híve mellett elesett Vicko Vlatković novigradi plébános. 1700-ban újjáépítették az 1571-es ostromban lerombolt Szent Katalin templomot. 1708-ban újjáépítették Novigrad várát is.

1718-ban helyreállították és átépítették a Kisboldogasszony plébániatemplomot. 1776-ban Novigradban írta alá Gradenigo Dalmácia velencei kormányzója és Aspremont császári ezredes az osztrák-velencei határmegállapodást. 1797-ben miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot Novigradot osztrák csapatok szállták meg. 1800-ban felépítették a Szent Miklós templomot. 1809-ben Novigrad a Francia Császárság Illír tartományának része lett. 1811-ben Bertrand tábornok, illír kormányzó rendeletére megalapították Novigrad községet, melyhez Starigrad, Seline, Jasenice, Kruševo, Karin Gornji, Karin Donji, Popović, Donje Biljane, Gornje Biljane, Smilčić, Kašić, Islam Grčki, Islam Latinski, Paljuv, Podgradina, Posedarje (1813-tól), Slivnica és Vinjerac települések tartoztak.

1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 637, 1910-ben 1094 lakosa volt. 1878-ban Dalmáciában elsőként megalakult az Első Novigradi Halász Egyesület. 1885-ben Novigradba látogatott Rudolf trónörökös, mely alkalomból ünnepi verssel köszöntötték. 1907-ben a Nemzeti Párt tagjai megalapították a helyi takarékpénztárat.

Az első világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd a Jugoszláv Királyság része lett. 1923-ban verekedés tört ki a Nemzeti Parasztpárt hívei és a rendőrök között. Megalapították a Lav labdarúgóklubot, mely később NOŠK-ra változtatta a nevét. A második világháborúban 52 helyi lakos esett el. 1955-ben felépítették a hallisztüzemet. 1960-ban megkezdte működését a Kondal Novigrad gyermekruhagyár. 1962-ben megszüntették Novigrad községet. 1974-ben megnyílt az új iskolaépület. 1978-ban megalakult az önkéntes tűzoltó-egyesület.

A település 1991-ben sokat szenvedett a szerbek ágyúzásától. Ekkor dőlt le a vár egyik tornya is. 1992. január 2-án a jugoszláv néphadsereg és a szerb szabadcsapatok bevonultak a kihalt településre, ahol mindössze öt lélek maradt. A horvát hadsereg 1993. január 25-én a „Maslenica” hadművelet során szabadította fel a települést. A délszláv háború harcaiban 1993-ban négy helyi lakos esett el. 2001-ben 2368 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, állattenyésztéssel és turizmussal foglalkoztak.